"Ezt neked írom kicsi Pocaklakó Pumukli. Azért hívlak Pumuklinak, mert olyan vagy, mint a mesefigura Pumukli, aki eltűnik amikor idegen jön. Egész nap mocorogsz, rugdosol, de, ha valakinek meg akarom mutatni milyen erős is vagy, rögtön meg se moccansz."
50 bejegyzés listázva: 46-50
Betűméret:
50.
Aladárról...
2007.07.05. csütörtök 21:31
És mindeközben Aladár rendületlenül próbálkozik.
Már elküldtem (mindenki hátba verhet miatta), de rájöttem nem megy nekem, ez nem lesz kapcsolat, tisztelem, becsülöm, de nem tudnék mellé feküdni, átölelni....hülyeség mert közben vágyom a szeretetre, bújásra, szexre...de vele nem megy. Még a szájára sem tudnék puszit adni....
És majd' megszakad a szívem, mert ő jön, sétálunk, beszélgetünk, játszunk, segít nekünk.....úgy érzem kihasználom....
És Pumuklim....ha sétálunk az utcán és Aladár szembe jön már messziről kiszúrja, kiabál neki, kacag alig várja hogy odaérjen!!!! A múltkor a kocsiban ültünk amikor meglátta kijönni a boltból: na azt az ovációt, kiáltozásokat, örömöt, sikításokat!!!! Fáj a szívem érte...
Hozzászólások száma: 3
49.
Voltunk ott....
2007.07.05. csütörtök 21:24
Nehéz két hét van mögöttem....minden akkor kezdődött amikor "anyós" meghívott hozzájuk, két napra...
Egy szombat délután felhívott, hiányzik neki az unokája és jó lenne kicsit beszélgetni is velem, nagy beteg vesemedence-gyulladása van. Kérte hogy pakoljak össze két-három napra és menjünk el hozzá. Hát másnap (mondanom se kell, hogy "semmi kedvem menni" érzéssel) pakoltam és mentünk. Egy óra autózás után megérkeztünk. Na ki állt az udvar közepén??? Ex-férj!!!!! Azt hittem hanyattvágom vágom magam a betonon, de legalábbis hazáig szaladok. Kijött: "anyu nincs itthon, elment vásárolni!" Bassssssszus. Visszaültem a kocsiba és irány utána. Minden hónapban pontosan kiszámolom mire kell a pénz, mennyit tudok félretenni a "váratlan" helyzetekre, mi kell, szóval semmi váratlan kiadás nem jöhet, mégis azt mondtam vásárolnom kell Pumuklinak.
Aznap hááát eltelt, EXszel egyetlen szót se szóltunk egymáshoz, ő talán kétszer próbálkozott: ne engedd a földön mászni a gyereket, mert felfázik + miért nem tud ez a gyerek rendesen enni? Mit köpköd???
Na ez most NO COMMENT-mert ha visszagondolok rá akkor is megőrülök!!!!! Utasítgat engem, "neveli" (baszogatja) a gyereket - 9hónapos!!!!!!!!
Anyós persze nem közli hogy kötőhártya-gyulladása van, mikor megláttam, rákérdeztem: "ÁHHH ez nem az! Csak fáradt vagyok!"
Este EX még bepróbálkozott, hogy ha nem férek el a fotelban, üljek mellé a kanapára, vagy le is fekhetek. Oda se néztem, csak mondtam hogy jó a fotel.
Aztán lefeküdtem. Igazából visszamentem volna hozzá, bújni, szeretkezni, mert hiányoznak ezek a dolgok, érzések.....aztán arra gondoltam, ő is biztos benne lenne...én boldogabban feküdnék le, reménykedve, ő meg másnap biztos belém rúúgna! Szóval maradtam az ágyban és elaludtam Pumuklival. Nehéz éjszakánk volt, Pumukli valahogy nem találta a helyét, háromszor felsírt szegénykém.
Másnap reggel Pumukli beteg, szemei összeragadva, lázas. Rohanás a helyi orvoshoz, vírus, nem komoly: szemcsepp, orrcsepp....stb.
Visszaértünk a házba: EX kiakadva: egész éjjel nem aludt miattunk, reggel direkt zörögtünk stb. Komolyan mondom nagyon-nagyon-nagyon csúnyán összevesztünk! Részletek maradtak meg bennem, de a sértegetései minden szavát megjegyeztem!
Délben, a legnagyobb melegben, kiakadva, kisírt szemmel, amit találtam a kocsi bedobtam, és Pumuklival együtt eljöttem onnan! Hirtelen döntöttem, alig gondolkoztam csak menekülni akartam. Veszekedésünk nagyon megviselt, amiket és ahogyan mondott, a gyerekről, rólam....persze magáról csak annyit: hogy jó én is hibáztam!
Mi az hogy IS?
Fejéhez vágtam mindent: a terhességet, az ivásait, a baráti bulijait, az összetört autót, az elfelejtett szülinapomat, névnapomat, és a Pumukli az első: karácsonyát, húsvétot, névnapját-egyik sem jutott eszébe!!!! És Pumukli nem csak az ünnepeken kerül pénzbe!!!!
Megkérdeztem tőle tudja-e hány foga van a lányának?- Talán 8? Kérdezte. Hát nem 10.
Emlékszik-e hány órakor született? - Délután 4 körül-mondta. Hát nem 13:30-kor.
Miért jön le hozzánk társkereső honlapokat nézegetni?
Nem tud semmit a lányáról, Pumukli se tud róla semmit.
De döntésre jutottam gyerektartás ügyben: kérni fogom a bíróságot állapítson meg valamennyi gyerektartás. Aztán miután kifizetett nekem 650.000Ft-ot, nem kérem tovább.
Ez az azt összeg amivel tartozik + az amennyit az autóért (Obi van Kenobi-darabokra törte egy buli után) kellett fizetnem.
Ha ezt kifizette, elfelejthetjük egymást egy örök életre!!!!!!!
Adja vissza azt a pénzt amit kihúzott a zsebemből, mióta a felesége lettem!
Visszatérve Pumukli betegségére: szerintem igenis KOMOLY, nagyon megviselte őt is engem is. Azon héten szerdán éjszaka sírva kértem Istent: (nem szoktam ilyet csinálni) engem tegyen beteggé, ne bántsa őt!! Még olyan kicsi még! Alig kapott levegőt, alig tudott szopizni, enni-inni egyáltalán nem akart. Szörnyű volt!
Aztán imáim meghallgatásra találtak: Pumukli jobban lett, én belázasodtam, torokfájás, szemgyulladás, minden!
48.
Tényleg kezelésre szorul????
2007.06.18. hétfő 15:32
Hát ezt nem hiszem el!!!! A tegnapi után ma felhív, mintha semmi se történt volna és bájcseveg....az orvosokról...a fogtömésekről....napolajakról..stb.
Persze hogy van a lánya, azt véletlenül se kérdezné meg! Mintha csak ő létezne a földön, és ezt mindenki vegye tudomásul, mindenki csinálja azt amit éppen akkor ő mond! Ha "takarodj" akkor tünés, ha beszélgetni van kedve akkor is állj készen!
Felháborító!
Rávágtam a telefont, erre besértődve SMS-t küld: azt hittem lehet még veled értelmesen beszélni, úgy látszik tévedtem! - most mégis mit képzel????
ÖNZŐ ALAK!!!!!!
Hozzászólások száma: 5
47.
Boldog Apák Napját! - június 17.
2007.06.18. hétfő 15:28
Hát most kiírom magamból az elmúlt hetek eseményeit, amit szinte alig merek leírni....olyan kínos
Kezdem a jóval: kislányom nagyon jól van, egy tündér és már 9hónapos! Feláll, kapaszkodva járkál, egész nap mosolyog, imád úszni, sokat járunk strandra, imád gyerektársaságban lenni...imádom mikor átölel, mikor birizgálja a hajam, mikor felébred és rám mosolyog.
Szerintem nekem van legédesebb - legtündéribb 9hónapos PumukliBabám az egész világon!!!!
És most a hetek óta tartó kálváriám: Aladárral meghiúsult a kikapcsolódás, miattam. Nem bírtam elmenni vele, lelkileg még nem voltam rákészülve. Pedig esküszöm akartam menni, de valahogy mégse bírtam...na ez tök hülyén hangzik leírva...de tényleg így van...és tényleg hülyeség volt kihagyni.
Azóta már kétszer kérdőre vont: mit várhat tőlem??? Kibújtam a válasz elől, nem tudom mit mondjak. Igenis meg nemis.
Legyünk barátok??? Van sok barátom. Szerelmesek meg nem lehetünk mert nem szeretem! De jó vele, Pumuklival hármasban mindig nagyon jól szórakozunk.
Akkor mégis mi legyen? Mi lehet?
Úgy érzem ha nem jönne többet, csak kicsit hiányozna....
És most a legrosszabb: fogtam a lányomat és anyós-após bocsánatkérése után elmentünk hozzájuk, "ottaludni". Persze a fiacskájuk is megjelent.
És minden olyan volt mint régen...azt mondta szeret, játszott a lányunkkal, elvitt este vacsorázni, szeretkeztünk.....most jöttem rá ő megint játszott velem, szédített.
Azt mondta kezelik pánikbetegséggel, megváltozott, akar minket! Persze hittem neki!!! Megint 3hetem telt el azzal hogy a hazugságaival elszédített!!!!!!!
Mert már gondolatban kifestettem nála a lányunk szobáját, átrendeztem a nappalit és satöbbi és satöbbi....
Kicsit kellett neki hogy élvezhesse, uralkodhat felettem, ugráltathat....és még mindig ő a KIRÁLY.
Ma bementünk Pumuklival "Boldog Apák napját" kívánni....rettenetesen éreztem/érzem magam. Minden jó volt mindaddig míg meg nem kérdeztem tőle mi lesz velünk a jövőben? Elküldött minket, "minek jöttél", szó szerint kilökdösött minket. A vállamat ütögetve, morogta hogy soha többet ne menjünk oda, mert meg mertem kérdezni tőle, hogy : akarja-e még hogy egy család legyünk?
Azt válaszolta: "őszintén szólva NEM!"
Mire én elmondtam neki, hogy van valaki akinek kellek és imádja Pumuklit is. Ezek után kidobott minket!!! Majd küldött egy SMS-t hogy nem haragszik rám, legyek boldog csak most nem jókor mondtam neki és hogy összetöri az esküvői pezsgőspoharainkat.
Igazából arra vártam azt mondja hogy: gyertek, költözzetek vissza, éljünk együtt!
Csak egy fél szavába került volna és én rohantam volna vissza hozzá..de remélem ez most segített, észhez térített és képesek elfogadni hogy ő ilyen és akit én szeretek az nem is létezik. Pumukli igazi apja valahol félúton meghalt.
46.
Szeretet-szerelem????
2007.05.23. szerda 10:47
XXXYYY-ba olyan szerelmes voltam mint még soha senkibe, imádtam, bármit megtetettem volna érte!! És így jártam. Kihasznált-belémrúgott-eldobott!!! és most boldog!
Aladárt nem szeretem olyan szerelemmel, de szeretem mikor velem van, rossz nélküle. Most is vele szeretnék lenni.
Egy barátnőm tavaly férjhez ment (harmadszorra) és azt mondta ez a házasság nagyon jó: nem volt és a mai napig nem szerelmes halálosan a férjében, de tiszteli, szereti, megtenne érte bármit.
De vajon ha nem vagy szerelmes, nem jöhet majd a "NAGY SZERELEM"???Ami miatt feldobsz mindent???
De a nagy szerelem is elmúlhat és akkor feldobsz mindent az új érzésért!!!
Na jó nem dilemmázom tovább.....nekem is megfájdul magamtól fejem! (nemhogy másoknak akik elolvassák)
Hozzászólások száma: 4
50 bejegyzés listázva: 46-50
A blogok (internetes-naplók) létrehozója/tulajdonosa egyedül vállalja a felelősséget az általa létrehozott blogok teljes tartalmáért. A HáziPatika.com oldalain futó blogok igazság-, és valóságtartalmáért a szolgáltató nem vállal semmilyen felelősséget.
